Eseményeink

Meghívó

A Magyar Pedagógiai Társaság Nemzetiségi Szakosztály

szakmai napjára.

Célunk: a szakmai párbeszéd erősítése, egymás stratégiáinak megismerése, egymástól való tanulás, tapasztalatcsere, kapcsolatépítés.

 

A rendezvény ideje: 2017. október 18. szerda, 10.45 órától 14.30 óráig.

Helyszín: Koch Valéria Iskolaközpont, 7624 Pécs, Tiborc köz 28/1.

 

Az alábbi programajánlások közül választhatnak a résztvevők:

1.Népismeret - óralátogatás és utána szakmai beszélgetés a látottakról, módszertani szakmai tapasztalatcsere (német nyelven)

2.Szakmai beszélgető-kör alakítása a nemzetiségi stratégiák alakulásáról, több iskola bemutatkozásával.

Beszélgető-partnerek:

•   Englenderné Hock Ibolya, a Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Kollégium és Pedagógiai Intézet igazgatója: Német nemzetiségi oktatás stratégiája
•    Szabóné Marlok Júlia, Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója: Szlovák nemzetiségi oktatás stratégiája
•    Ignácz István, a Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója:

Nemzetiségi oktatás, hagyományőrzés és egyéni törődés a Gandhiban

•    Sinkovics Ádám, a Tan Kapuja Buddhista Gimnázium igazgatóhelyettese: A roma/cigány nemzetiségi oktatás stratégiája egy "második esély" típusú iskolában

 

A kiselőadások után szakmai beszélgetés az előadókkal, a felmerült fontos feladatok megfogalmazása. netán állásfoglalás készítése.

 

A szakmai nap záró részében a Nemzetiségi Szakosztály további feladatainak tartalmi megbeszélésével fejeződik be a program. 

 

Amennyiben nem tud eljönni, kérjük, hogy intézményében vagy/ és kapcsolati szakmai körében adja tovább a meghívót. A program ingyenes, és kérésre névre szóló igazolást kapnak a résztvevők.

 

Feltétlenül várunk visszajelzést 2017 október 17-ig a következő e-mail címre:

 villanyijutka@gmail.com, Villányi Jutka 06-30-9665-237

 

 

A szakosztály vezetősége

Szent László 940 és 825,  Arany János 200

Az évfordulók kapcsán Szent László és Arany János évet hirdettek 2017 – re

 

Lovagkirályunk és nagyszerű nemzeti költőnk előtt tisztelegve a rend tagságának információkkal szolgálunk. Esetleg az emlékévekhez kapcsolódó utazásokhoz, akár valamikori partiumi látogatásokhoz.

A turisztikai értelemben vett Erdély 10.000 km² – el nagyobb a jelenlegi Magyarország területénél, így a távolság, az idő, költség mind fontos tényező.

Erdélyből nagyobb időkeret hiányában számos határ-közeli érdekesség ismerhető meg, ami egy – két napos út programjába is belefér. Komplex, nagyon tartalmas, érdekes lehet a látogatás. A kínálat szinte a bőség zavarával küzd, hiszen történelmi, irodalmi, művészeti, természetismereti értékekkel lehet találkozni, ezek között lehet válogatni.

 Az Erdélybe utazók egyik „kapuja” Nagyvárad, Szent László városa.

Ez a város önmagában számos érdekességet kínál. Itt általában ellátogatnak a Barokk-palotához, mellette a Bazilikával és a Kanonok-sorral.  Azt már nagyon kevesen tudják, hogy a palota egykor növénykülönlegességekben gazdag parkjának dél-nyugati szegletében három mamutfenyő még megmaradt (sequoia). Érdemes megnézni őket, mert Európa ezen részén nem túl gyakori díszfák. Az sem köztudott, hogy Nagyvárad egykor olyan rangos nemzetközi szerepet is játszott, hogy Gregorius Peuerbach osztrák csillagász a Vitéz János által állított csillagvizsgálótól számította a kezdő délkört (ma Greenwichnél) és ezzel készített térképet. A Bazilika előtt álló oroszlános Szent László szoborról sem közismert, hogy az egykor a Szent László téren állt, ami ma is a város egyik központi tere, csak ma Unirii-nak (Egyesülés) hívják és Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) lovas szobra áll ott. A Bazilikában őrzik a Lovagkirály koponyacsontjának egy darabját őrző hermát. (Nem azonos és nem is másolata a Győrben őrzött hermának.) Váradon általában még megnézik a mind nagyobb idegenforgalmi szerepet is kapó, szépülő várat, az Ady Múzeumot, a passzázsos Fekete Sas palotát (Erdély legnagyobb szecessziós épülete). A várban anno több magyar uralkodó nyughelye volt, többek között a Szent Lászlóé is. (Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar király, stb.). A vár udvarán állt Szent István, Szent Imre és Szent László szobra, amelyeket a Kolozsvári testvérek készítettek Futaki Demeter váradi püspök megbízásából. (Kolozsvári testvéreken a magyar képzőművészet egy szobrász testvérpárt jelöl, Kolozsvári Mártont és Györgyöt. Világhírű alkotásuk a prágai Szent György-szobor. A várbeli egykori 3 szobor 1360 és 1365 között készült el. Tudunk egy Szent László királyt ábrázoló lovas-szoborról is, amelyet Zudar János váradi püspök megrendelésére készítettek. Azonban minden szobor elpusztult Várad 1660. évi török ostroma, illetve bevétele után.)

 Érdemes tudni, hogy a Fekete Sas passzázsának déli bejáratánál működött a 20. század elején a „Bonbonnière” kabaré, ahonnan Nagy Endre és a magyar kabaré pályafutása indult. Érdeklődésre tarthat számot a közelmúltban gyönyörűen felújított színház, amely a Fellner és Helnner vállalkozásnak egyik legsikerültebb ékszerdoboza ebben a témában. Talán nincs is vele vetekedő a történelmi Magyarország egész területén. A színházat némi szerencsével és készpénzzel előadások előtt és próbák után meg lehet nézni. A sétáló utcán (volt Fő utca) sorakozik a váradi híres szecessziós paloták egy része, és nem régen kapott helyet a Holnaposok 4 alakos szoborcsoportja.

 A látogatók figyelmébe ajánljuk még Váradon, a Körös parton Szacsvay Imre (az 1849 – es debreceni országgyűlés jegyzője) 1907 – ben emelt emlékművét, a volt Szent László tér dél-keleti sarkában álló „holdas” templomot (érdekes óraszerkezet segítségével mutatja a Hold aktuális állását).

 

A Dévára vezető út Nagyváradtól 8 km-re Félixen, a termálvizéről híres gyógyfürdőhelyen keresztül vezet. Félixen kívül érdemes meglátogatni a közeli Püspökfürdőt is (Băile 1 Mai) amit régi feljegyzések Szt. László fürdője néven említik. Külön érdekesség, hogy még ma is működik itt Erdély legrégebbi hullámstrandja, amelynek kb. 175 éves berendezéseit osztrák mérnökök készítették. Nem véletlenül volt kedvelt hely Várad és környéke a legrégebbi idők óta, a bőven feltörő gyógyhatású termálvíz mindenkit vonzott. Különben a fürdők meleg vizét elvezető Pece-patakból töltötték fel a váradi vár árkát, amely így télen sem fagyott be, állandóan védelmet nyújtott. A patak nevéhez kapcsolódik Várad egyik „beceneve”: Pece-parti Párizs.

 A Déva fele vezető úton kb.70 km-re Nagyváradtól, Belényes (Beiuş, a közelében Béla király várának romjai) után Kisszedresnél (Sudrigiu) újabb érdekesség meglátogatására nyílik lehetőség. Kisszedresnél a főútról balra, Vasaskőfalva (Pietroasa) fele letérve lehet eljutni a Királypatak-völgyében 482 méter magasan fekvő Kiskóh-i Medvebarlanghoz (Peştera Urşilor). Vasaskőfalva irányában úgy 7 km után jobbra el kell térni Kiskóhnak (Chişcău). A kiskóhi leágazástól a barlang alatti fizetős parkolóig kb. 6 km az út. A villanyvilágításos, közel 500 méteren látogatható, különlegességnek számító barlangban idegenvezető kíséretében "civil" szerelésben lehet közlekedni a kiépített úton, legfeljebb a benti hűvössel (7 - 8 fok) kell számolni. A cseppkövekkel viszonylag gazdagon díszített barlang különlegességét az adja, hogy kéregmozgások következtében bejárata több mint 10. 000 éve lezáródott és a bent maradt barlangi medvék egy része végelgyengülésben pusztult el. Így teljesen ép csontvázat is találtak a medvék "fekvőhelyén". Ez világviszonylatban is ritka lelet. A barlangot csoportosan lehet látogatni, ennek időigénye kb. 40 perc. Csoportok a belépőjegy árából kedvezményt kaphatnak. Fotózásért, filmezésért külön díjat kell fizetni. A várócsarnok, mosdók korszerűek. A parkoló és barlang környékén számos árus kínálja portékáit, lehet alkudni is. Sok bóvli mellett figyelemre méltóbb áruk is vannak, pl. CD a barlangról, újabb kiadású és egészen jó térképek.

 

 A Szatmárnémetibe vezető úton Nagyváradtól kb. 12 km-re Bihar községben egészen ritka nevezetességet lehet megnézni. Itt magasodnak egyik legfontosabb és legnagyobb (kb. 4, 5 hektár) honfoglaláskori (IX – X sz.) -, a Bihari földvár halmai. Az eltelt sok évszázad ellenére bizony a földvár védművei (150m x 115m) ma is jelentősek, 6 – 7 méter magasak. Ez volt a Bihart, illetve Váradot is megalapozó első erősség, kis gyermekkorának néhány évét itt töltötte I. László királyunk. (Anonymus a földvárat eredetileg Ménmarót uralkodása központjának tartja).

 Szintén északra, kb. 40 km-re Nagyváradtól a Berettyó jobb partján fekszik Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra). A falu nevét a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király leválasztott jobb karját Mercurius, őrkanonok vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, hogy az ereklyét megóvja a kitört pogánylázadásoktól. I. István szentté avatása kapcsán 1083-ban sírjának felnyitásakor Szent László megtudta, hogy a jobbot hol őrzik. Akkor elzarándokolt a bihari faluba, és annak a Szentjobb nevet adta. A település monostorát a 11. században alapították, majd a török veszélyre tekintettel a 16. században megerősítették, várrá alakították át.

 Az érdeklődők a váradi Ady emlékhelyeken kívül viszonylag rövid kirándulással (75 km, kb. 1, 5 ó) ellátogathat Csucsára a volt Boncza-kastélyhoz. Abban ma a későbbi író-tulajdonos, Goga emlékmúzeuma működik, de Ady emléktárgyak is láthatóak. Különben a Csucsára vezető (kolozsvári) út egy része nagyon szép, a Királyhágó szerpentinjein vezet a Sebes Körös völgyének felső, összeszűkülő festői részébe.

 

 Váradtól 40 km-re délre, az Arad fele vezető úton Nagyszalontára lehet látogatni a hajdúk városába.

A műút Cséffa mellett halad, ez a település a román oldalon a határ közelében terül el. A magyar oldalon Geszt a megfelelője. A műútról is látható a határ közelében a sűrű berek, a radványi erdő megmaradt sávja.  Radvány a nyelvészek szerint régi magyar kifejezés, rogyvány, mocsaras helyet jelent. Az irodalomban kicsit is járatosak ismerhetik az elnevezést Arany János Tetemre hívás című balladájából. A szakemberek szerint a kb. 200 hektáros „radványi sötét erdő” a Körös menti egykori ártéri erdők maradványa, a Cséffai Természeti Park jelentős eleme.

  Arany ismerte az erdőt, járt is arra. Nem csak Nagyszalonta közelsége kapcsán, hanem munkájához kötődően is. Ugyanis Geszten 1851. májusában kezdte meg Tisza Domokos tanítását, amit októberig folytatott. Akkor elment, hogy elfoglalja nagykőrösi állását. Dokumentálva van, hogy járt az erdőben, 1851. aug. 5-én, Domokos névnapjának másnapján. Sőt azt is tudjuk, hogy Laci fia is résztvett ezen a kiránduláson, ugyanis a névnapra Szalontáról áthozott gyermeket ottmarasztalták „játszópajtásnak”. A geszti Tisza kastélyt renoválása még csak tervben van. De a kastély közelében látogatható a kis nyári lak, amiben Arany János geszti tartózkodása alatt saját kérésére lakott.

        

 

Elég sokan el is látogatnak Nagyszalontára, tekintettel a közelségére és Arany János nagy vonzerejére. A nagy költő emlékmúzeumát az úgynevezett Csonka-toronyban rendezték be. (A múzeumot az emlékév tiszteletére felújítják.) Azt már kevesen tudják, hogy a tornyot 1636 körül a valamikori Toldi vár részeként emelték, és nem volt mindig csonka. Tetejét 1658-ban vesztette el, amikor II. Rákóczi György fejedelem parancsára – tekintettel a török veszedelemre - felgyújtották. Arról is kevesen hallottak, hogy az első reánk maradt hiteles ábrázolása Petőfi Sándortól ered, aki Arany Jánosékat látogatta meg 1847 - ben és annyira „megfogta” a torony látványa, hogy – szerencsére – lerajzolta. Érdekességként megemlíthető, hogy Petőfi rézből készített kávéfőzőt vitt ajándékba, bizony ilyen régi szokásunk a feketézés.

Különben a tornyot az 1899. évi restaurálásakor fedték be. Szalontán meg szokták még nézni azt a házat, amelynek helyén Arany szülőháza állt és esetleg a központ parkjában az 1901 - ben emelt Kossuth emlékművet.

De Szalontáról érdemes tudni, hogy ott született (1891) a 20. század egyik jeles magyar írója Zilahy Lajos (szülei az ottani temetőben nyugszanak). Szalontán született (1897) Sinka István költő is, a „fekete bojtár”. Mindkét írónkra emléktábla emlékeztet.

Fekete márványtáblát állítottak Kulin György (1905 – 1989) nagyhírű csillagászunk emlékére, aki több égitestet fedezett fel, például több tíz kisbolygót. Az első kisbolygót szülővárosáról nevezte el: 1436. Szalonta.

Szalonta neves szülöttei között meg kell emlékezni Lovassy Lászlóról, (1815-1892) a 48 – as forradalom előtti mozgalmas idők országgyűlési ifjúságának jeles vezéréről. (Az Aradi úti temetőben nyugszik). Az ő nevét sokat megért emléktábla őrzi.

Szalonta meglátogatást segíti, hogy innen nem kell feltétlenül visszamenni Váradra, mivel Méhkeréknél is van határátkelő.

                                                                               lv. Diószeghy László

 

 

A német nemzetiségi nevelés-oktatás szerepéről

 (tantervekről, a nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatáról oktatási intézményekkel)

 

Időpont: 2013. május 2.  (csütörtök) 15 óra

Helyszín: Hild József Általános Iskola, 1051 Budapest, Nádor u. 12.

Tervezett program:

15.00 óra: Köszöntés

15.05 – 15.20 óra: dr. Kőrösiné Herein Mária, Pest és Nógrád Megyei Német Iskolaegyesület                  elnöke:

                            Hogyan  segítik a némettanárok oktatói munkáját az egyesület                                                    továbbképzései?

15.20 -15.35 óra:  Láng Ferencné, Német Óvoda és Iskola Egyesület alelnöke:

                             Beszámoló az alsós némettanárok pedagógiai munkájának segítéségéről

15.35 -16.05 óra: Szilágyiné Dér Barbara, az új nemzetiségi tankönyv szerzője:

                            A helyi tanterv módosítása és annak problémái

16.05 -16.20 óra: Peltzer-Dubovszky Lívia: Iskolaegyesület és a MAPE elnökségi tagja:

                           A német honismeret tanítása a gyakorlatban

16.20 órától: Kérdések, válaszok és beszélgetés a témákról

A részvétel ingyenes.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A nemzetiségi önkormányzatok képviselői és a némettanárok megjelenésére feltétlenül számítunk!

Visszajelzést az alábbi e-mail címre kérünk a mellékelt jelentkezési lapon április 26-ig

hild-iskola@belvaros-lipotvaros.hu

 

 

 

A MAGYARORSZÁGI PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE

TERVEZETT TANÉVI PROGRAMJA

 

 

1.      2012. december 3.

Helyszín: Hild József Általános Iskola Bp. V. Nádor u. 2.

Téma: Fejlesztési módszerek, eszközök (gyakorlatcentrikus bemutatók)

Koordinátor: Páll Viktória alelnök

 

2.      2013. február 4.

Helyszín: egyeztetés alatt (vidéki meghívást is várunk)

Téma: konferenciák, rendezvények beszámolói:

„Mi dolgunk a világon? küzdeni

Erőnk szerint a legnemesbekért”

 Meghívott előadók, egyesületünk szakértőinek összefoglalói (Köznevelés törvény, NAT,Kerettantervek, Pályázatok)

Koordinátor: Somlyó Magdolna elnök

 

3.      2013. április 8. (április 1. helyett)

Helyszín: Hild József Általános Iskola Bp. V. Nádor u. 2.

Téma: Változások az idegennyelv oktatásában

           A nemzetiségi nyelvoktatás

           Mikrotanítások nemzetiségi osztályokban

Koordinátorok: Rajnainé Sima Eta

                          Peltzer- Dubovszky Lívia elnökségi tagok

 

4.      2013. június 3.

Helyszín: Budapest vagy környéke (egyeztetés alatt)

Téma: „Fehér asztal” a hivatalos Pedagógusnap után

Szervezők: az elnökség tagjai

_________________________________________________________________________________

 

 

MAPE TAGGYŰLÉS 2012/2013 TANÉVBEN:

A MAPE 2012/2013 tanévben is minden hónap első hétfőjén megszervezi a taggyűlését.

Az idei első időpontunk:
Időpont: 2012. október 01.  17.00 óra.
Helyszín: Bp. V. Nádor u.12. - Hild József Általános Iskola.
A témája: A munkaterv elkészítése, MAPE fórumtémák kiválasztása, a MAPE fórum elindítása

Megjelenési szándékát kérjük, jelezze a palviktoria@ecpec.hu  e-mailen 2012. szeptember 27-ig.

_______________________________________________________________________

KÖVETKEZŐ RENDEZVÉNYÜNK:

 

 

 

 

 

 

A Magyarországi Pedagógusok Egyesülete és a Hild József Általános Iskola

 

 

„Az intézményi tehetségsegítés új lehetőségei” címmel

 

 

pedagógiai tanácskozást szervez.

 

 

 

 

 

 

 

Időpont: 2011. április 2.

Helyszín: Hild József Általános Iskola Budapest V. Nádor u. 12.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tervezett program:

 

 

 

 

8.30 – 9.30 óra: Regisztráció

 

 

 

 

9.30 óra: Köszöntők

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előadások

 

 

10.00 óra: A Nemzeti Tehetség Program - a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program eredményei, céljai, tervei

 

 

Előadó: dr. Heimann Ilona főiskolai docens, az ELTE PTK tehetség-szakirányú képzés referense

 

 

 

 

 

 

10.45:óra: A tehetségpontok lehetőségei a gyakorlatban – a budapesti tehetségpontként működő pedagógiai-szakmai szolgáltatók tapasztalatai

 

 

 

 

Előadó: Szekeres Lászlóné, a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpont kapcsolattartója

 

 

 

 

 

 

11.15 óra: A tehetségpontok feladatai, regisztrációs és akkreditációs eljárása

 

 

 

 

Előadó: Rajnai Gábor A Géniusz Program Hálózati és Koordinációs Csoportjának vezetője

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.35 – 12.00 óra: Szünet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Konzultációs beszélgetések

 

 

 

 

 

 

A matematikai tehetségek segítésének lehetőségei a tehetségpontok hálózatában

 

 

 

 

Vezeti: Olasz Tamásné közoktatási szakértő, tehetségpont-akkreditációs szakértő

 

 

 

 

 

 

Tehetségsegítés külföldön és itthon a tehetségpontok hálózatában

 

 

 

 

 

 

Vezeti: Frank Andrea, a Géniusz Program Hálózati és Koordinációs Csoportjának tagja tehetségpont-akkreditációs szakértő, tehetségszakértői képzés végzős hallgatója, a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Tehetségpont kapcsolattartója

 

 

 

 

 

 

A művészetek tudatos beépítése a személyiségfejlesztésbe, a Tehetségpontok Művészeti Tagozata céljai, feladatai

 

 

 

 

Vezeti: Somlyó Magdolna, Géniusz Program Hálózati és Koordinációs Csoportjának tagja, közoktatási szakértő, tehetségpont-akkreditációs szakértő, a Hubay Tehetségpont alapítója

 

 

 

 

 

 

Tehetségpontok gyakorlati lehetőségei

 

 

 

 

Vezetik: a meghívott tehetségpontok kapcsolattartói

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.00 – 13.30 Szünet    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.30 óra: A Magyarországi Pedagógusok Egyesülete közgyűlése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentkezés a mellékelt jelentkezési lapon március 28-ig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Megjelenésükre feltétlenül számítunk!

 

 

 

 

 

jelentkezni lehet:

 

 

 

 

m_a_p_e@freemail.hu

 

 

 

címen  2011. március 26-ig.

 

 

 

 

 

 

 

Részvételi díj: 3.000,- Ft, nyugdíjasoknak 1.500,- Ft. A szervező iskola pedagógusainak és a MAPE tagjainak a részvétel ingyenes. A részvételi díjat kérjük átutalni az OTP 11721001-20248299 számlaszámra „április 2-i részvételi díj” megjegyzéssel. Készpénzzel a helyszínen is lehet fizetni.

 

 

MEGHÍVÓ

 

 

 

Kedves Egyesületi Vezetők és Tagok!

 

A Magyarországi Pedagógusok Egyesülete konferenciát tervez 2010. május 8-án „Pedagógiai esélyegyenlőség” címmel (helyszín: Budapest V. Nádor u. 12. Hild József Általános Iskola).

Országos konferenciák, rendezvények szüneteiben folytatott beszélgetések alkalmával gyakran felmerül, hogy a pedagógusok szeretnének napi munkájukon túl is szakmai információhoz jutni, a tantestületeken kívül is valahova tartozni.

Segítsünk nekik abban, hogy választhassanak, melyik civil szakmai közösség az, ahol ezek a célok megvalósulhatnak, ahol értelmes és érdekes feladatok tervezői, megvalósítói és értékelői lehetnek. Ezért szeretnénk bemutatkozási fórumot szervezni a külön-külön nagy eredményességgel tevékenykedő szakmai egyesületek, szervezetek, szövetségek számára.

Kérjük, jelezzetek vissza, ha részt szeretnétek venni ezen a fórumon.

Részvételi szándék esetén március 31-ig juttassátok el a következő címekre: Magyarországi Pedagógusok Egyesülete, 1046 Budapest, Külső-Szilágyi út 112. (postán), valamint m_a_p_e@ freemail.hu (e-mail)

 

A MAPE elnöksége nevében:
Somlyó Magdolna
elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A konferencia időpontja: 2009. április 25. (szombat) 10-17 óra